Hármunk filmajánlója 1956 témájában a Talitán

Három film, amely szépen, nagy  hatással idézi fel az 1950-es évek világát, 1956 forradalmi, majd a megtorlás dermedt hangulatát, a szabadság megszerzésének mámorát és elvesztésének fájdalmát.


Szerelem

 Volt egyszer egy budai srác – Mansfeld

Kibontakozás a halál árnyékában: Nagy Imre



RABOK, SRÁCOK, KOMMUNISTÁK – FILMEK AZ ’50-ES ÉVEKRŐL

Az én '56-os filmem - a Szerelem

Felkérést kaptam ma, hogy írjak egy 2000 karakternyi ajánlást  az én kedvenc '56-os témájú filmemről. A Makk Károly-Déry Tibor-Bacsó Péter-Tóth János nevével fémjelzett, költői szépségű Szerelem című alkotás jutott eszembe elsőnek. 

Mégpedig az a jelenet, amint a börtönből szabaduló férjtől megkérdezi a taxisofőr, hogy melyik hídon szeretne Pestről Budára átmenni. 
Ez a jelenet jut eszünkbe a férjemmel valahányszor autóval jövünk át Pestről, ő is megkérdezi tőlem ilyenkor: Melyik hídon parancsol átmenni asszonyom?

A film  a szerelemről, a halálról, a túlélésről szól az 50-es években, Magyarországon, Budapesten, szinte csak egy helyszínen, gyakorlatilag egy budai polgári lakásban. 

Luca (Törőcsik Mari), a fiatal tanárnő hűségesen várja haza politikai okokból bebörtönzött férjét, Jánost (Darvas Iván). A régi barátok félnek, elzárkóznak a segítségre szoruló asszony elől. Luca feladatai között szerepel az is, hogy ellássa anyósát és elhitesse vele, hogy fia filmet forgat Amerikában. A két nő különös kapcsolatának alapja, hogy ugyanazon férfi áll életük középpontjában. A Mama (Darvas Lili) már nem tudja megvárni fia hazatértét. Egy nap váratlanul kiszabadul János, s a házaspár újra kezdi az életet. (port.hu)

Az idén májusban - negyvenöt évvel a cannes-i nemzetközi premier után - újra bemutatták ezt az alkotást a 69. cannes-i fesztiválon a nagy klasszikusok felújított változatát bemutató Cannes Classics elnevezésű program részeként. 
A mostani fesztiválon Makk Károly elmesélte, hogy a Déry Tibor két novellája alapján készült forgatókönyvet politikai okokból hat évig a hatalom nem engedte megvalósítani. 1969-ben viszont a ZDF nyugat-német köztelevízió az írótól megvette a forgatókönyvet, s a rendezésre Makk Károlyt kérte fel. 

Valószínű, hogy a magyar politikai vezetés el akarta kerülni azt a “világbotrányt”, hogy egy Magyarországon betiltott forgatókönyvből német film készüljön, ezért engedélyezte a film elkészültét.

1971-ben a Szerelem végül a zsűri díja mellett megkapta a Nemzetközi Katolikus Film- és Audovizuális Szervezet által adományozott OCIC-díjat is, valamint a két főszereplő, Törőcsik Mari és Darvas Iván külön dicsértben részesült.

Törőcsik Mari, Makk Károly, Darvas Lili Cannes-ban 1971-ben,
Darvas Ivánt az akkori hatalom nem engedte ki a fesztiválra

A teljes körűen restaurált Szerelem Cannes-ban volt látható először.

A még nem restaurált film itt megnézhető. 

Határtalan szerelem - avagy az elhajított bumeráng visszatér

Szeretem a több szálon szövődő filmtörténeteket, amelyek vagy a végén összefutnak, vagy ok-okozati összefüggéseik nyomán körbeérnek. 

Ilyen volt korábban például a Pillangó hatás, vagy az Öt történet az elmezavarról című film. 

A Határtalan szerelem is egy "körbeérős" film, amelynek ragyogó szimbóluma az egyik szereplő eldobott bumerángja, s amely már a film legelején rendje-módja szerint visszatér. Ez a szereplő a gyilkos indulataival is hasonló módon jár, s azok visszaérkezvén hozzá, a legfájóbb pontján találják el.

Mintegy feloldozásként minden szálon megjelenik Erósz és Pszükhé mítosza is.
Egy húsvéti körmenet is végig vonul a film történetén. 

A film nem játszódhatna máshol, mint a válság sújtotta Görögországban, ahol mai problémákkal küzd minden szereplő. 

- Dáfni, aki politológiát tanul Athénban az egyetemen. Amikor egyik este hazafelé indul egy szórakozóhelyről, két fiatal férfi megtámadja, ám szerencséjére egy fiú a segítségére siet, és így sikerül elmenekülnie. 

- Fárisz, aki szíriai keresztényként menekül, s aki otthon művészeti iskolába járt. Tartana nyugatra, de...

- Dáfni apja, aki a válság miatt elveszítette a boltjait, és kilátástalan anyagi helyzetbe került, mit sem sejt róla, hogy kivel barátkozik a lánya, pedig mélyen gyűlöl minden bevándorlót, akik szerinte mind bűnözők, és ellehetetlenítik az emberek életét. 

- Jórgosz, aki középvezető egy nagy cégnél, ám a munkahelye bizonytalan, a hiteleit alig győzi fizetni, és a házassága is romokban. Egy nap egy bárban megismerkedik egy gyönyörű svéd lánnyal. 

- Elise (Osvárt Andrea alakítja), a hűvös svéd menedzserlány, érzelemmentesen rúgja ki - a cégátalakítás apropóján -, az embereket, s aki először egyéjszakás kalandnak tekinti Jórgoszt, de...

- Sebastian, aki agglegény  történész, és hosszú évekig a müncheni egyetemen tanított, ám nyugdíjba vonulása után úgy dönt, hogy Görögországba költözik. Egy nap a fájós háta miatt egy athéni szupermarket előtt segítséget kér egy görög asszonytól.

- Marja, aki szupermarket-függő lenne, ha nem lenne a család rossz anyagi helyzetben. Sebastian igyekszik megmutatni a boldogtalan házasságban élő és megcsömörlött Marjának, hogy az élet igenis szép...

Cristopher Papakaliatis filmje megmutatja, hogy sajnos áldozatok nélkül nincs változás, hogy az új helyzetekre, új - akár határokon át ívelő -, megoldásokat kell keresni és találni. 

A filmben a vallási különbségek áthidalását nem érintették. A menekült státuszú szereplő keresztény volt. 

PR filmként* erre is jó lenne játékfilmes dramaturgiát találni, amely dramaturgia aztán a nagybetűs ÉLETBEN is kiállja a próbát. Hm?!

Előzetes:

* Ilyen PR film pl. a Zaklatás, amelyben az mutatják be, milyen amikor egy nő főnök zaklatja a férfi beosztottját; vagy a Tőzsdecápák és annak folytatása, hogy érhető tetten a bennfentes kereskedelem; vagy a Krízispont, ahol megismerhetjük, hogy a mostani válságért egy rossz képlet is a felelős lehet; s A kezdő című film azt mutatja meg, hogy egy nyugdíjas képességeire is mennyire szükség lehet egy fiatalos cég életében.