Ez a film is PR-film - játékfilmköntösbe írva - szerintem. Az amerikaiak kiválóan értenek ehhez a műfajhoz.
Így például minden katasztrófahelyzethez van tovább és továbbfejlesztett forgatókönyvük. A rendkívüli helyzetek jogi-anyagi-kártérítési-pszichológiai orvoslásához kiválóan állnak hozzá, s ha újabb hiba lép fel, azonnal beleépítik azt a hibajavító-mechanizmusukba akár úgy is, hogy játékfilmet készítenek az adott tragédia feldolgozásról. Az Utóhatás elkészítésével is ez lehetett a cél.
A PR (Public Relations) – a bizalomépítés művészete. Se nem marketing, se nem reklám. A PR egyik audiovizuális eszköze a film. A PR-filmek célja nemritkán a nevelés, a közvélemény értékeléseinek átformálása egy játékfilm sztorijába csomagolva. Ilyen katasztrófahelyzetet szimuláló PR-filmnek tekinthető az Apollo 13 is, és ahol a pénz a főszereplő: a Tőzsdecápák, vagy a Krízispont. De a húsz éve bemutatott A zaklatás című filmben tanulmányozhattunk egy olyan élethelyzetet, amelyben nem egy nőt zaklat a férfi főnöke, hanem egy férfit a női felettese. Ennek a furcsa nemi szerep-cserés konfliktusnak a feloldására adott a film sok-sok izgalom után egyfajta megoldóképletet. A Kezdő című filmben pedig, megoldást láthatunk pl. arra, hogy mihez kezdjen egy nyugdíjas, nagyvárosi özvegyember magával, ha nem bírja már az egyedüllétet?
A filmben Arnold Schwarzenegger egy emberi hiba miatt bekövetkezett légi katasztrófában a családját elvesztő, megtört apát alakít, aki képtelen belenyugodni a történtekbe.
A megtörtént eseményeken alapuló történetben az építőipari munkás, Roman Melnik már nagyon várja, hogy felesége és várandós lánya hazaérkezzen Kijevből. A reptéren azonban a lehető legszörnyűbb hírt kapja: egy szerencsétlen baleset miatt a gép összeütközött egy másikkal és lezuhant. A végzetes hibát elkövető légi irányító, Jake élete szintén összeomlik: házassága válságba kerül, a fenyegetések miatt új nevet kénytelen felvenni és más államba költözni. A légitársaság pénzzel próbálja kárpótolni a feldolgozhatatlan tragédiával szembesülő Romant, miközben új személyazonosság mögé igyekszik elrejteni a légi katasztrófát okozó mulasztás felelősét. Roman azonban nem tud megnyugvást találni, és a mérhetetlen gyász hamarosan egy teljesen új érzésnek adja át a helyét: a bosszúszomjtól fűtött haragnak.
Az idén 70 éves Arnold Schwarzenegger, aki kormányzói kitérője után újra aktívan filmez, ezúttal Darren Aronofsky (Rekviem egy álomért, Fekete hattyú, Noé) produceri keze alatt készült amerikai független film főszerepében tűnik fel a mozivásznon. A légi irányítót a Monsters főszerepén kívül eddig jellemzően mellékszerepekben feltűnő Scoot McNairy (Az Argo-akció, Holtodiglan) alakítja, a férfi feleségét Maggie Grace játssza, aki Liam Neeson lányaként lehet ismerős a mozinézőknek, az Elrabolva-filmekből. A forgatókönyvet az Ellenségért, Denis Villeneuve remekművéért is felelős Javier Gullón írta, a rendezői székben a Blitz című akció-thrillert jegyző Elliott Lester ült.
A felkavaró filmdráma a Bodeni légi katasztrófaként elhíresült tragédia eseményeit és nem kevésbé megrázó következményeit dolgozza fel. Az Überlingen feletti légtérben 2002. július 1-jén bekövetkezett repülőgép-szerencsétlenség során a baskír légitársaság utasszállító repülőgépe a fedélzetén 47 iskoláskorú gyermekkel, 10.000 méteres magasságban összeütközött egy teherszállító repülővel. Németország történetének legsúlyosabb légi katasztrófájában 71 fő, mindkét gép utasai és személyzete életét vesztette, a repülőgépek roncsai 350 négyzetkilométeres területen szóródtak szét. Hosszas vizsgálatok után végül a svájci Skyguide légi irányító cég elismerte felelősséget a tragédiáért, a baleset idején ugyanis csak a szokásos kettő helyett csak egy munkatárs, a dán Peter Nielsen volt szolgálatban, aki hiányos információk birtokában hibás utasítást adott az orosz gépnek. Az áldozatok hozzátartozói közül azonban nem mindenki elégedett meg a kártérítéssel vagy pereskedéssel, az orosz Vitalij Kalojev, akinek felesége és két gyermeke is a repülőn utazott, személyesen állt bosszút a családjáért - a szerencsétlen légi irányítón. (Forrás: Pannonia Entertainment)
A rendkívüli helyzetek jogi-anyagi-kártérítési-pszichológiai orvoslásából jelen történetben csak az emberiesség, egy egyszerű bocsánatkérés marad el. Minden van: végkielégítés, emlékműállítás, pszichiáteri támogatás, csak bocsánatkérés nincs. Ennek a következtében bosszú bosszút követne, de az ifjabb generációnak már nem ezek a reakciói, legalábbis ebben a történetben nem, "Én nem ilyen nevelést kaptam" hangzik el, s nem folyik több vér.
Ahogy a mondásban is van: A pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve.
A másik lényeges kérdés egy ilyen helyzetben az oknyomozó újságíró felelőssége: etikus-e kiadni személyes adatokat, egy áldozat hozzátartozójának - még ha jóindulatból teszi is?
A szinkronizált előzetes:
